Ovifóbia, avagy utááálom az óvodát…

2013 október 14. | Szerző: Nász Ildikó

Akkor en is emgosztom veletek az ovis beszokos tortenetunket…. az elso hetbol 4 napot sikerult ott toltenunk,de vmi miatt nem volt atuto siker ez az ovi feeling…. le is taknyosodtak, igy kovetkezett masfel het piheno  (elvegre ketten vannak….)itthon….kenyelem, senki nem akarja ugyanazt a jatekot, lehet sminkelni, pakolni a dolgokat, az akkus furo is szabad…mivel a papa mit vesz a fiu unokainak?igazi 9,6 v-os akkus csavarbehajtot…aminek momentan orulok, mert igy van itthon is, nem kell allandoan elhozni 🙂 de az ovono vallast is valtana, ha ezzel allitana be a fiam .-) na de ebbol a sokkbol felepulve, ujra fitten es egeszsegesen ujabb hetet probaltunk…gyermekem a bokamat szoritva , fejhangon orditva:ajjjjjjaaaaa nem akarok oviba menni cimu reggeli musoraval, szkeptikus anya kisse elgondolkodva, hogy mi a jo franc van ott, ami ennyire mumus?
tegyuk hozza, zsir uj, null kilometeres ovi…..60 millioba fajt ez az egyhazkozsegnek,cccöööö, de legalabb egy nyamvadt milliobol jatekot vett volna draga nagytiszteletu ur…es akkor talan jutna a gyereknek…mert ugye otthonit nem viszunk, mert irigyek vagyunk…en torjem ossze, ne mas gyereke….
aztan jott ez a venkisasszonyok szoknyafelhuzos kellemes napsuteses ideje, en logtam a kertben….hat gyerek is marad, szivjunk meg egy kis d-vitmint a szervezetbe…jo is volt megint minden, kozben volt kis orrfolyas, es megkertuk doktor nenit, hogy most anya miatt volt tappenz,de kerunk igazolast…..
na de azert oktober kozepere mar illene beszokni, hat ma ismet nekilendultunk az ovis projectnek…. en is megyek, nem, nem jovok el…megvarlak, igen egyutt jatszunk….

amit en tapasztaltam:

igazabol eleg onalloan tudnak mozogni a gyerekek,ajto nyit, furdoszobaba kimegy, fogat mos, szoszmotol….sok a gyerek, egy ide vagy oda? 🙂

itthon egyutt vagyunk…lehet, hogy eppen sutit sutunk, vagy takaritunk,de bevonva oket, jatszva tanuljuk ezeket a dolgokat, majd autozunk, babazunk , kirakozunk, olvasunk….amihez eppen kedvuk van…es persze, ha jo az ido, akkor kinn az udvaron vagyunk akar egesz delelott is…

kedvenc mondataim a mai naprol: ki kiabal?jaj nem szabad… ki visong?jaj nem szep dolog? ki volt az? jaj nem kellene…. folytassam? egy aktiv, egeszseges 3-6 eves gyerektol varjuk el, hogy uljon csendben, elvezet es elmeny nelkul ki tud jatszani?vagy barmit is tenni,talan kellene a reggeli italba nyugtato? aktivak, en tudom,de boldog, kiegyensulyozott gyerekek…lehet orditani, uvolteni, enekelunk….bekapcsoljuk a zene csatornat es tancolunk, riszalunk…élünk,naaa…mar ez is baj???

aztan ugye, ahany haz, annyi szokas es annyifele jatek…nalunk duplan es midenbol egy kicsi, hiszen van egy lany es egy fiu….az egyik ebben jo, a masikat mas erdekli,de mindig azt neztem, hogy milyen teruletet tudunk fejleszteni…. az egyik rajzol, vagy kirakozik, a masiknak traktor, auto, jarmuvek…szoval van jatek, mig az oviban ez eleg hianyos….ertem en…mit is?hogy ha egy csoportba kerul 25 gyerek, akkor jo sok, nagyon sok es sokfele jatekra van /lenne szukseg…..

orulok, hogy az ovis, sulis korszakomnak vege……annyi minden fejlodik es valtozik…ez a terulet miert marad ki?

majd 11 korul kedvesen kozli az ovoneni, hogy holnap hagyjam ott oket nyugodtan…de nem tudok nyugodt lenni… es nem hiszem el, hogy en spilazom tul ezt a dolgot…. mi eddig egyutt jatszottunk, egyutt leteztunk, kiszakadnak ebbol a biztonsagos kozegbol, ott vannak egyedul es neme rzik jol magukat…van gyerek,aki 3 nap alatt beszokik annyira, hogy haza se akar menni…hat az enyemek nem ez a kategoria…fejet hajtottam a szakmahoz ertok elott, de a modszeruk nallunk nem mukodik…most megprobalom az en modszeremmel….. jaj anyuka, kb 5 percig sirnak csak, miutan elmegyek…ok, de akkor itthon miert ezt hallom, hogy anya, ugye nem kell menni bolcsibe?????

pedig vlahogyan be fogunk szokni…..nagyon remelem 🙂

 

mese a mai világról…..

2013 október 8. | Szerző: Nász Ildikó

Az úgy kezdődött, hogy tegnap vki posztolt egy cikket, melyben arra figyelmeztetnek, hogy az égen felettünk elhúzó repülők, amik olyan nagy csíkot húznak tulajdonképpen elég rosszindulatú gázokat bocsátanak ki… mely,ha kb egy hét múlva a földre ér, rátelepszik a növényekre, mi pedig szépen megesszük és jó rákosak leszünk…. hmm elgondolkodtató…..

Manapság ha vki állatot kínoz, börtönbe is kerülhet,akkor az ember az embert miért kellene, hogy pusztítsa? A természeti erők elég szépen tudják amortizálni a népességet, a közlekedési balesetek száma is jelentős, aztán akad még háború is, és vannak a rosszfiúk, akik erőszakosabb úton próbálnak jól élni,de közben áldozatok is gyűlnek….

Egy kicsit vissza kell menjek az időben,amikor mese filmeket néztünk… ok, amikor én gyerek voltam, nem sok mese volt,de le is voltak korlátozva, hogy mit nézhetünk… szóval jött a Disney és nem győzöm magyarázni a gyerekemnek, hogy a boszorkány, a gonosz ott van,de te legyél jó, segíts stb…mert akkor lesz belőled jó ember…miről szólna a mese, ha kivennénk belőle a gonoszt? Hófehérke sétálgatna, élné az életét, majd egy szép napon vadászat közben jönne a herceg és feleségül kérné… ez ok, de ott van Csipkerózsika, akit a gonosz boszi bosszúja miatt merül mély álomba…pedig a király papa, ha meghívta volna ezt a boszit is, akkor talán illendően viselkedik, majd Csipkerózsika felnő, éli az életét és érte is jön a herceg…happy end…de ez túl unalmas?ezért kell bele a csavar? Ok, hogy a gyermeket az életre kell nevelni,de nem érne rá ez kicsit később?

Bár azt sem értettem soha, mikor kamaszként a szilencium ideje alatt a füzetbe rejtett nyálas romantikás füzetet olvasva,a főhős,aki annyira,de annyira beleszerelmesedett, hogy csak na,majd vmi buta indokkal szakítottak, és pár hónap, év múlva mégis rájönnek, hogy csak az volt az igazi???? hát normális? Ezt is értem, hogy csak akkor tudhatjuk meg, hogy mit jelent a másik, ha megérezzük a hiányát,de könyörgöm gondolkodni tudó értelmes emberek vagyunk…ha szeretek vkit, tudom azt is, milyen lenne elveszíteni…

Na de akkor kanyarodjunk kicsit vissza. Egyik este egy jó kis műsor volt, amerikás nagy esküvővel, strand feelingnek álcázott kerttel , habos-babos ruhával, ahogyan azt kell… de nem a film volt a lényeg, hanem az anyakönyvvezető szövege tetszett nagyon, mely ilyesmi volt: .bármilyen akadályt görditsen elétek az élet, ti ketten, immár együtt oldjátok meg ezeket, es váljon még erősebbé általa a kapcsolatotok… hát vhogy így kellene, hogy működjön, ugye? Amikor két ember megfogadja, hogy ezentúl társak lesznek, és családot kívánnak alapítani, akkor bármiylen akadály is gördüljön eléjük, együtt fogják azt megoldani…. na igen, ez az elmélet, mert a személyiségünk és a habitusunk nem biztos, hogy eszerint is fog cselekedni…. én az ilyen fogadalmat, mint egy házi áldást odaadnám a házasulandóknak, tegyék ki otthon és naponta többször is olvassák el…. akkor talán nem csak elméletben működhetne, nem lenne ennyi válás, és bolyongó gyermek…. akik késsel vagy fegyverrel oldják meg a múltbeli sérelmeiket.

Szóval lényeg,  lényeg, sosem leszünk okosabbak ezekben a kérdésekben, de nagyon sokat számít, hogy hogyan neveljük  a gyermekeinket, hiszen sok miden függ ettől…de ha ezt az elméletet elemezném, nekem az a kérdés ütött szöget pici agyamban, hogy akkor miért él az ember? Ha most ilyen eszközökkel pusztítják el? Tény, hogy nagyon sok rákos beteg van, olyan fajták bukkannak fel, melyek évekkel ezelőtt nem is léteztek…. de azért tegnap a sok csík után gyorsan felszedtem a kosárnyi diót…erre ne üljön rá az a sok kis ártó gáz 🙂 és a céklának sem kegyelmeztem…. Emlékszem gyerekkoromból arra, mikor nem volt ekkora túlkínálat sem…. rászoktattak minket arra, hogy bármit elérhetsz, megvehetsz…persze, ha meg tudod fizetni…de karácsonykor bizony leürültek  a polcok…és nem haltunk éhen, volt malac és csirke…ültettünk zöldségeket, más volt, szegényebb, egyszerűbb,de élhetőbb? Vissza kellene állni erre, hogy csak azt vesszük meg, amire szükségünk van, amire valóban szükségünk van. Volt pár költözésem az elmúlt években, és minden egyes költözés után egyre kevesebb felesleges cuccot kellett vinnem… nem mondom, hogy egy bőrönd elég lenne, de ami valóban fontos, az a szívünkben van, a tárgyak csak porfogók… én azért bízom abban, hogy ez egy összeesküvés elmélet és nem kreál az ember vihar felhőket, vagy hurrikánokat….inkább azon dolgozik, hogy élhetünk még sokáig ezen a földön 🙂

.