Házasság pro és kontra….

2014 január 31. | Szerző: Nász Ildikó |

A legtöbb dolgot a szerelem ihleti…versek, idézetek, könyvek, filmek…egy egész iparág épül erre a tézisre…. make love, don’t war…. milyen igaz….mennyivel jobb huncutkodni valakivel, mint veszekedni,zsörtölődni… amúgy is, egy mosoly 17 ideg játéka, míg a morcos arc ennél többet igényel…. én inkább mosolygok…legyenek inkább nevető ráncaim, mint a morcos….na de mindegy.

Arról már volt szó, hogy mennyire nehéz a megfelelő társat megtalálni. Először is magunkkal kell tisztában lenni, mert ha tudjuk, hogy mit is szeretnénk, mire vágyunk, akkor az már egy jó kezdet. A másik pedig az, hogy nem szabad rágörcsölni semmire…persze ezt mindig könnyebb mondani, mert amikor az ember gyereke már hónapok óta szinglilétben él, és nagyon szeretne valakit…na akkor már csak azért sem…. Volt egy kedves ismerősöm, aki élte a gondtalan szingli életét, és persze titokban várta a nagy Ő-t…. aki nem igazán akart betoppanni. Néha találkoztunk, beszélgettünk és olvastunk pár horoszkópot…persze senki nem hitt benne,de egy kis mankó mindig jól jön 🙂 Volt pár, amit elolvastunk, és nyár végére a nagy találkozást ígérték…. na ja kérem…. ez volt az elmélet. Majd megbeszéltük, hogy a nyár végén újra találkozunk és megvitatjuk  a nyár eseményeit…. Találkoztunk és megvitattuk…voltak pasik, lettek kalandok,de egyik sem bizonyult az igazinak… Majd eltelt kb 2 hónap és kaptam egy mail-t, hogy ősszel egy szülinapozásos after party-n megismerkedett valakivel, és elég reménykeltő a szitu…. És itt a lényeg… mert ott volt a horoszkópban,de akarta, várta, tudta,érezte…és nem történt semmi… Majd, miután kicsit feladta,de már nem görcsölt rá, megérkezett…. Azóta össze is házasodtak és szépséges szerelembabáik is születtek.

A házasság intézményében, én, mint a modern , felvilágosult kor gyermeke nagyon sokáig, ha nem is hittem,de nem igazán tartottam többnek egy papírnál. Aztán telnek az évek, jönnek a tapasztalatok, és szépen lassan átalakulnak a dolgok az emberben…. Kitöltődnek az apró hézagok…. ehhez persze kell egy másik fél, aki meglátja benned a társat, a másik feled szeretne lenni, és szeretné mindezt hivatalos formalitással ledokumentálni. De fontos-e a házasság, vagy már annak is örüljünk, hogy találunk egy társat, éljünk vele és kész…. Miért házasodjunk, illetve miért ne?

Kicsit a közepére kell ugranom…volt egy nagyon szép történet, amivel pár hónappal ezelőtt találkoztam…le kell írnom….ha elolvasod ,megérted:

“A bölcs kínaiak szerint a hüvelykujjunk a szüleinket jelképezi, a mutatóujj a testvéreinket, barátainkat szimbolizálja, a középső ujj pedig saját magunk megfelelője. A gyűrűsujj a szerelem és házasság megtestesítője, a kisujj pedig a gyerekeinké.

De vajon miért pont a gyűrűsujjra kerül a gyűrű az eljegyzésen, majd az esküvőn? Ez egyáltalán nem a véletlen műve, mint mindennek, ennek is oka van! Fordítsd egymással szembe a tenyeredet, a felső ujjpercek szorosan simuljanak egymáshoz, de a Téged jelképező középső ujjakat hajlítsd be.

• Most nyisd szét a hüvelykujjakat – látod, a szüleinknek nem kell a halálunkig velünk élniük, fontos részét képézeik ugyan az életünknek, de nekik is megvan a saját útjuk, amin járnak. Zárd össze a hüvelykujjakat!
• Most nyisd szét a mutatóujjakat – látod, a testvérek, barátok is pótolhatatlanok az életünkben, de nekik is megvannak az álmaik, amiket meg kell valósítaniuk. Zárd újra össze a mutatóujjakat!
• Most nyisd szét a kisujjakat – látod, idővel a Te gyerekeid is kiröppennek, hogy megtalálják a boldogságukat, ami csak a legritkább esetben köti őket a szülői házhoz. Zárd újra össze a kisujjakat!
• Most pedig próbáld meg szétnyitni a gyűrűsujjadat! Látod, ez a kötelék szétszakíthatatlan, és a régi bölcsek ezért gondolták úgy, hogy erre az ujjra kell kerülnie a hűséget és állandóságot megtestesítő jegygyűrűnek.”

Nekem ez nagyon tetszett…te mit gondolsz?

Akkor nézzük, miért jó, ha két ember házasságot köt? Mi a házasság, mi a célja, és mit ad?

Férfi és nő komplementer kapcsolata,tehát férfi és nő között létrejövő olyan kapcsolat, amely jogilag elismert, és kifejezetten védett is. A házasság családi életközösséget létesít, amelynek érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van. A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.

Egy kis jog…bocsánat,de jól meghatározta a lényeget….

Vannak halvány emlékeim esküvőkről, anyakönyvvezetőről, a boldogság kék madaráról…. habos-babos leányálom…kicsit szirupos…Aztán szerelembe esel,és megkérik a kezed…. Pár hónap lázas készülődés… Ami majdnem minden nő álma… AZ Ő NAGY NAPJA, ami csak és kizárólag róla szól…. szeretem ebben a témában az amerikai filmeket….Azért majdnem minden nő álma, mert nem mindenki ég ESKÜVŐI LÁZ-ban….. pedig , és itt jön a lényeg… minden nő szép, ha szeretik, és boldog… és igenis megérdemli azt a napot, ami csak és kizárólag róla szól. Az esküvőt, házasságkötést, nászutat, majd a gyermekáldást, és a boldog éveket, ahogyan felnevelik a gyerekeket és boldogan élnek, míg el nem válnak…. mert ez a mai trend… a nagy kínálatban elveszett az ásó,kapa, nagyharang…. csináljuk, míg működik, majd ha valami megromlik, nem próbáljuk meg javítani, hanem cseréljük… Társul választunk valakit, egy hosszú és ismeretlen úton, ahol lesznek szép dolgok, kellemes élmények, és lesznek buktatók is… és pont az lenne a lényeg, hogy jóban és rosszban is álljunk ki egymás mellett….  “… Rosszat könnyebb elviselni egyedül, mint kettesben. De a jót egyedül hordozni lehetetlen.” valami ilyesmi lehet ez…

Én,aki örök optimista, és mostanában sok mesét néz, még mindig hiszek abban, hogy igenis van olyan társ, akivel lehet mindezt átélni… csak az is benne van ebben a nagy kereslet-kínálatban, hogy nem mindig sikerül elsőre megtalálni. Ugyanis vannak életkori sajátosságok, ha túl korán találkoztunk, vagy nem a megfelelő lelki állapotban, nem voltunk rá felkészülve stb stb stb… Minden az időzítésen múlik. Meg kell érni rá lélekben, szívben, kívül és belül…. A nőknek picit korábban, hiszen a beépített vekker figyelmeztet néha, de kár tagadni, mindenki szerelemre vágyik, társra, és ha megtaláljuk merjünk házasodni. Annyira szép egy jól leszervezett ceremónia, a két ember eufórikus állapotában annyira szépek azok a szavak… és a manapság trendi fogadalmak, hát én imádom. Mert ad egy plusz töltetet az egésznek. Miért jó a házasság intézménye? Nagyon egyszerű a válaszom… össze tudja tartani a két embert, még a nehezebb időkben is. Hiszen ott lesznek a buktatók, akadályok, amikor egyikük vagy mindketten ki akarnak szállni, de ha akkor képesek visszagondolni a kezdetekre, az esküre, akkor tudni fogja, hogy a legjobb társ van mellette, még, ha a jelenlegi helyzet nehéz is, és tenni kell a változásért. De ott vannak egymásnak, és ketten együtt lesznek erősek, és képesek a változtatásra. CSupán ezért. Fel is lehet adni, mondván, hogy majd jön másik… Való igaz… találhatunk,mert benne van ez a lehetőség is… Talán, míg nem születik közös gyermek, könnyebb ki is léphetünk, de ha már vannak gyerekek, akkor nehezebb ez a döntés. Mindenhez két ember kell… Döntéseket hozni, megkérni, hogy legyen társad ezen az úton, éreztetni, hogy hálás vagy minden egyes napért, amit megoszt veled… és nem kellenek ehhez nagy dolgok… nem a szavak számítanak. Csinálj egy vacsorát, vagy segíts neki, ha fáradt… légy társa és szeresd. Nem könnyű feladat, sokat kell tanulni, de képesek lehetünk rá, hiszen tudjuk, hogy mit kapunk cserébe.

Lehet jó kapcsolat két ember között papírral dokumentálva,de lehet papír nélkül is…. van egy kedvenc fogadalmam…a többit pedig rátok bízom .-)

“Köszönöm és szeretlek. Köszönöm azt a pillanatot, amikor rádöbbentettél, hogy egész életemben csak rád és kizárólag csak rád vártam, és te vagy az az egyetlen akire vigyázni akarok, és akiről gondoskodni szeretnék, ahogy te is tetted eddig velem. Szeretlek, mert értelmet és célt adsz az életemnek, olyan dolgokat adsz meg, teszel le elém karnyújtásnyira, amiket egész idáig kerestem. Ha a világon van ember aki tudja, hogy mennyire őrült vagyok és mennyi ostobaságot csináltam már, akkor az te vagy. Minden őrültségemmel azt az egy dolgot kutattam ami majd helyreráz… és aztán…. Találkoztam veled.. és végre felfogtam, hogy egyetlen leghatalmasabb, megfoghatatlan gyönyörűség van ezen a világon, amiért érdemes élnem… akiért érdemes. Szeretni és szeretve lenni.. Téged szeretni és általad szeretve lenni. Ez hiányzott. Aki képes egy pillantással, egy félszeg érintéssel átmelegíteni minden porcikámat, akinél megmelegedhetek ha fázom…. Aki képes ennyi boldogságot adni nekem csupán azzal, hogy van, annak feltétel nélkül adom oda a szívem és szentelem neki egész életem az ő boldogsága érdekében. Megfogadom, hogy örömmel és minden szeretetemmel tartok ki melletted jóban és rosszban is. S ha majd egyszer eljön egy olyan idő, amikor már nem leszek ilyen fiatal, ameddig lesz valamennyi erő a karjaimban, azt csak arra fogom használni, hogy Téged átöleljelek, örökké… ”

 

Végezetül még talán annyit, amit egy kedves férfitól hallottam: mennyivel szebb,ha azt mondhatom, hogy a feleségem…. mint  azt, hogy a barátnőm 🙂 csak egy szó, de mennyi tartalom….