Első lecke- tudatosság, elmélkedés
2014 július 15. | Szerző: Nász Ildikó
Amint azt teszed, amit szeretsz, boldog leszel. A megfelelő helyen a megfelelő időben fogod találni magad, és a többiek képesek lesznek ugyanerre.
Rájössz arra, hogy a 100 százalékos felelősség a legkönnyebb út a békéhez, a boldogsághoz, a szeretethez, a jóléthez és a sikerhez…… Mabel Katz
Érezted már úgy, hogy ott vannak a gondolatok a fejedben, de elkergeted őket? Pedig állandóan vissza- visszatérnek, és csak annyi lenne, hogy leülsz, időt adsz neki és alaposan végiggondolod…. Amikor álmatlanul forgolódsz, vagy ideges vagy, feszült… nem találod a helyed….Szóval amikor valami rohadtul nem oké…érzed, mert érezteti veled. Akkor mi a büdös francért nem gondolod végig? Mire vársz? Majd jön a nagyobb pofon, ami majd a földre is kényszerít, mész majd, mint maszlagos hal a kosárnak…. ÁLLJ MEG, NE SIESS, NE ROHANJ…. Pótolható vagy, csak egy ember vagy 🙂 A világnak csak egy ember vagy,de valakinek a világ TE vagy.
Elmesélek valamit…Mivel nagyon sok emberrel találkozom, beszélgetünk, meetingelünk…olyan önkéntelen meetingek ezek…DE én imádom. Figyeld meg, hogy kikkel vagy körül véve,mert jönnek ám jó emberek, segítő emberek. Honnan is éreznéd, hiszen csak mész, gázolsz át az életen…és nem veszed észre a lényeget. A lényeget, melyet úgy is nevezhetnénk, hogy csoda.Hiszen minden nap tartogat minimum egy csodát… Nem hiszed el? Miért hinnéd? Hozzá vagyunk szokva a grandiózus csodákhoz…mit nekünk mindennapi apró édes kis örömforrások…. Pedig tegnap két icipici sündisznó gyereket láttam…. olyan cukik voltak… Érted? Ennyi elég. Mert mosolyogtam, és nem sajnáltam 3-4 percet szánni arra, hogy nézzem őket, ahogyan araszolnak. Így siklunk el nagyon sok minden mellett…. Mert elég a felhőtlen ég, mikor úszásoktatásra vinném a gyereket…. vagy a madarak éneke, reggel a kávém mellé…. vagy csak mosolyogva köszönni egy ismerősnek….
Szóval a történet. Van egy házaspár, akik pár éve már úgy döntöttek, hogy kipróbálják magukat a nyüzsgő pesti élet után vidéken…nagyon vidéken…. mondjuk úgy: tanyát vettek… Mert szerették a lovakat… majd lett más állat, más életforma… Majd lett egy elvonulás, ahol megtisztították az elméjüket. Lényeg a lényeg, hogy valóban olyan világban élünk, ahol vannak jogaink,bár nagyon élni nem tudunk vele, de nekem tetszik az, hogy nem nézik hülyének a gyerekem, ha hercegnős ruhában van kedve eljönni vásárolni… tiarával, naná… A kérdés számomra mindig az, hogy most a jelenben oké….de mi lesz később? Mit tudok én ebből átadni?Továbbadni? Tudom-e a gyerekem felé is ezt adni, mikor szabadság ide vagy oda vagy amoda, de ott a kis ovis, vagy iskolás közösség, a monster high őrület és a többi, szezonális, marketing dili….egy bolond százat csinál…. nos ez így is van, de én nem szeretnék beállni ebbe a sorba…Miért? Épp eleget meneteltem, erőltetetten,hiszen már akkor is éreztem, hogy más vagyok, több van ennél bennem, hogy kilógok a sorból. DE a történetük ott folytatódik, hogy x ideig élnek “elvonultan” egy zárt közösségben. Persze jönnek-mennek képben vannak a “kinti” világ dolgaival,de a gondolkodásuk már más irányba mutat. Éreztem egy gyenge nyomást a beszélgetés alatt, azt az invitáló érzést, gyere,gyerek nem akadály, elmélkedünk stb….Pfffffff én ebben nagyon nem vagyok jó. Elmélkedek én épp eleget a saját világomban…. Bár 1-2 hét vagy hónap néha jól tudna esni a szerkezetemnek…főleg egy kis nappali festés után,na de hagyjuk…. Szóval jókat beszélgettünk, és sok infó birtokába is jutottam, de számomra a fő kérdés az volt, hogy majd ha ennek az elvonulásnak vége lesz, akkor hovamerre tovább? Még nem tudják….Ok, hogy éljünk a jelenben, meg hasonlók….De akkor mi is volt ez a sok hónap tanulás…. na mindegy, hiszen olyan még nem volt, hogy valahogyan ne lett volna….és nem fogják csak úgy az utcára kirakni őket…. Maga a tanulás és az egész folyamat jó? dolog…Jó, annak, akit ez a rész érdekel…Nálam a vallás nem játszik…imádkozok néha különféle istenségekhez….Egyik kedvencem az odaégettedények istene 🙂 állandóan kibabrál velem…. de már tudom sós víz, forral, súrol…és kész 🙂
Vannak szavak, mondatok, melyek egyszer megjelennek…..olvasok egy könyvet, és ott van benne pár mondat….majd találok egy cikket, és ott is ugyanazzal találkozom…..vagy egy beszélgetés során szintén elhangzik….érdekes?
nem…ezek a jelek,amiket észre kell venni…. ezek válaszok, azokra a kérdésekre, melyeket keresünk…. elmehetünk mellettük,de úgyis visszatérnek.mindaddig, míg észre nem vesszük.
nehéz változtatni?
szerintem egyáltalán nem nehéz. csak el kell dönteni, hogy irányt szeretnél váltani. és akkor szépen, lassan, apránként,de el kell indulni.
meddig haladtál rossz irányba? nem várhatod, hogy akkor holnaptól jobb lesz….de tehetsz azért, hogy jobb lehessen.
Szóval a tudatosság…Egyre többször találkoztam ezzel a szóval…Nálam az arany középút bír hasonló tartammal…. Mi ez a tudatosság? Ki is ő és mi a célja? Megéltem jó pár nyarat, így van már egy kis tapasztalat a tarsolyomban.Vannak gyerekkori emlékeim a szürke hétköznapokból. Valamint itt vagyok 2014 júliusában, és, ha összegeznem kellene ez az egész egy nagy rakás kaki. Mindened meglehet,de semmit nem kapsz meg. Mindent elérhetsz,de mégsem leszel boldog. Mindenre képes vagy,de már 3 lépés után feladod. Minden előtted, de te mégsem tudod merre is indulj. Tele vagyunk lehetőségekkel,de mégsem tudjuk kihasználni. Miért? Mert annyi az infó, hogy elveszünk benne. Annyi minden zúdul ránk, hogy egyedül képtelenek vagyunk eldönteni, hogy merre kellene indulni. Mástól várjuk a támogatást.
Persze ebben is rengeteg a lehetőség. És megint csak nem kell nagyon nagy dolgokra gondolni.
Én azzal kezdeném, hogy szánnék az egészre időt…NE kérdezd meg, hogy mennyit….. nem az számít. Ülj le, és hagyd, hogy jöjjenek a kusza gondolatok…Annyi minden foglalkoztat, hogy engedj utat nekik. Gondold végig, akár a gyerekkorodtól kezdve, hogy milyen volt, hogy volt, kik vettek körül, mik voltak az álmaid stb…. Majd az iskola, munka, párkapcsolat is jöhet….Egy kis időutazás. Nem lesz minden állomás hepiend, vagy talán szomorú is lehet…sírhatsz nyugodtan…nem látja senki. Majd gondolkodj el azon, hogy elérted-e, megvalósítottad-e amiket anno álmodtál? Van olyan dolog, amit még szeretnél látni, érezni, tapasztalni? És mi tart vissza? …. Rossz válasz….ez KIFOGÁS …….. Gondol végig, mi kellene ahhoz, hogy elérhesd, hogy megvalósulhasson? Bakancslista…ismered? Én idén írtam egy másikat 🙂 10 pont….amit még ebben az életben szeretnék… Te megírtad már? Nem? Nem? Miért nem? Na vegyél elő pennát és karcolj egy tízes listát…. Gondolkodós lesz, nyugi,de van időm….. Nálam elfogyott pár papír, mire a végleges megszületett…de érdemes…. itt van mellettem…közel…néha átolvasom…. és tudom, hogy mi az út….Merre szeretnék haladni 🙂
Szóval számomra a tudatosság azt jelenti, hogy lehámoztam a felesleges, rossz dolgokat az életemben… Olyan tisztító kúra szerűségnek is nevezhetjük… Kikapcsoltam a TV-t…hiszen elbutít és semmi plusz, hasznos információt nem kapok… na jó van kábeltévé,de a mese miatt és a lakberendezős csatornák miatt….Nincs újság sem….ezen okok miatt…Miért legyek kíváncsi arra, hogy megölte,megerőszakolta, leütötte,megverte… csupa negatív dolog…. szóval első lépésben leültél kicsit elmélkedni, meditálni, gondolkodni…. átgondoltad a múltad….Ja igen…azért, ha vannak emberek, akik bántottak, vagy te bántottad meg, itt ez most egy jó alkalom arra, hogy tisztázd magadban…. Múlt…elmúlt,de nyomot hagyott…Gondolj arra, hogy nem tartanál itt, ha ezek nem így történnek….kijavítani nem lehet,de tovább kell lépni. Engedd el a negatív dolgokat. Minden téren. Nincs rá szükséged, mert nem előre visz, csak hátráltat. Engedd el, hagyd menni……. Vegyél pár nagy levegőt és söpörd ki őket…..Menjetek és hagyjatok új életet kezdeni…. Nincs szükségem a negatív gondolatokra. Csak pozitívan fogok létezni. Köszönöm.Szeretlek……
Ez egy előző bejegyzés, a pozitív hozzáállásról 🙂
Na szóval, tudatosság…. Ez egy hosszú folyamat első lépése…. De most ennyi a lecke….Ülj le, gondolkodj kicsit, írj bakancs listát, és engedd el a negatív dolgokat…. hamarosan folytatom
Addig is jó elmélkedést
ho’oponopono
2014 július 11. | Szerző: Nász Ildikó
A ho’oponopono egy lehetséges kulcs a boldogságodhoz, egy Hawaiiról származó ősi módszer. A ho’oponopono hawaii nyelven azt jelenti: jobbá tenni valamit, tökéletesíteni, egy hibát kijavítani. Ez a spirituális technika egy globális tapasztalatból indul ki: a minket körülvevő világ minősége attól függ, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és milyen, személyiségünkből fakadó elvárásaink vannak. A külvilág eszerint nem más, mint az ember benyomásainak és érzelmeinek kivetülése: ennél fogva minősége javítható pusztán azáltal, hogy az ember önmagában megteremti a vágyott békét és a harmóniát.
A ho’oponoponot dr. Ihaleakala Hew Len tette ismertté, aki egy hawaii kórház pszichiátriai részlegén dolgozott. Betegei úgy lettek egyre jobban, hogy közben nem is találkozott velük – helyette önmagát gyógyította, tisztította a hawaii őslakosok által is használt szellemi módszerrel.
A ho’oponopono azáltal teremt harmóniát, hogy a gyakorlójában megszünteti a jó befogadását megnehezítő gátakat és beidegződéseket, felülírja a rossz programokat és megtisztítja a tapasztalatot az előítéletektől. A ho’oponopono a bennünk élő isteni lényeg megszólításával önmagunk feltétlen szeretetére és elfogadására tanít, és ez a tisztulási folyamat érezteti jótékony hatását a környezeten is.
Ami különösen vonzóvá teheti a modern életvitelt folytató, nagyvárosi emberek számára, hogy elsajátításához nem szükséges semmiféle előképzettség, meditációs múlt vagy lelkigyakorlatokban szerzett tapasztalat, ez a boldogságnak ajtót nyitó technika életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül művelhető. Mindössze egy mantrasort kell ismételgetni, egyfajta fohászként az istenhez (nem vallási értelemben vett istenről van szó – helyettesítheted Jézussal, a Buddhával, az univerzummal, a benned élő istenséggel is): Sajnálom. Kérlek, bocsásd meg, ami bennem ezt létrehozta. Köszönöm. Szeretlek.
Mit jelentenek, hogyan működnek ezek a szavak a spiritualitás szintjén? A “Sajnálom” egyszavas mondat a hétköznapi használatától eltérően itt nem konkrét elkövetett bűnről vagy hibáról szól, hanem egy általános felelősségvállalásról a negatív gondolatok kivetülései miatt. Ha vállalod a teljes felelősséget a dolgok létrejöttéért, akkor spirituális szinten átvetted az irányítást a történések fölött. A “Kérlek, bocsásd meg, ami bennem ezt létrehozta” mondat megtisztítja a bensődet a negatív programoktól, eltávolítja az előítéleteket egy-egy konkrét helyzet körül, ezáltal segít tisztán látni. Végül a hálát kifejező “Köszönöm” megerősít a hitedben, és lehetővé teszi, hogy a folyamatok mindenki számára kedvező módon alakuljanak. A “Szeretlek” kijelentést talán nem is kell magyarázni: a feltétlen elfogadással és odafordulással feloldható a békétlen helyzet, és az energiák ismét szabadon áramolhatnak.
A ho’oponopono valójában arról szól, hogy 100%-os felelősséget vállalunk az életünkért. Ezt úgy érjük el, hogy folyamatosan tisztítunk (mantrázunk), emlékeket, programokat, ítéleteket és véleményeket törlünk, amelyek családunktól, őseinktől, előző életeinkből rakódtak ránk. Ily módon elfelejtettük, hogy kik vagyunk valójában, nem tudjuk, mi a küldetésünk ebben az életben, ezért nem is tudjuk teljesíteni – magyarázza Móra Klára, az autentikus ho’oponopono módszer hazai terjesztője, a www.hooponoponoway.hu weboldal és a magyar ho’oponopono Facebook-közösség fenntartója. Végső soron az a cél, hogy megtaláljuk önmagunkat, az életfeladatunkat, így teremtve meg a saját boldogságunkat. Ha szeretjük és elfogadjuk saját magunkat, az maga a boldogság forrása.
Ha még csak kokettálsz a ho’oponoponóval, érdemes a négyből csak két állítás mantraszerű ismételgetésével kezdeni a gyakorlást, melyek közül az egyik lehetőleg a “Szeretlek” legyen. A béke veled kezdődik: segíts a létrejöttében azzal, hogy harmóniát teremtesz a belsődben! A belső béke pedig maga a világbéke.
Móra Klára ho’oponopono-szakértő, “Az élet legkönnyebb útja” című könyv fordítója:
“Jómagam nem tudok elfogultság nélkül beszélni erről a módszerről, mert olyan gyökeresen átalakította az életemet, hogy ha nekem ezt valaki meséli egy évvel ezelőtt, talán el sem hiszem (pedig huszonkét év agykontrollozással a hátam mögött jó barátságban vagyok a szokatlannak mondott megoldásokkal). A dr. Hew Lenről és a módszerről szóló könyv elolvasásakor azonnal tudtam, hogy ez az én utam. Két hónap múlva már Madridban ültem Mabel Katz tanfolyamán, de már úgy, hogy hónom alatt vittem az általa írt, Az élet legkönnyebb útja című könyvét, amit villámgyorsan lefordítottam spanyolról magyarra. Innentől kezdve nem volt megállás. Az elmúlt másfél év alatt ötször végeztem el a tanfolyamát, és további két könyvét is lefordítottam magyarra, majd adtam ki őket magánkiadásban. Hihetetlen igény és információéhség van a módszer iránt, rengetegen keresik az útjukat hazánkban is. Mabelt az első találkozást követően meghívtam Magyarországra, és 2013. április 3-án már harmadszor tartott nekünk ho’oponopono előadást Budapesten.
A legfontosabb dolog, amit Mabeltől tanultam: mindig hallgass a szívedre. Találd meg a szenvedélyed, és csinálj olyasmit, igaz szeretettel, amit akkor is csinálnál, ha nem fizetnének érte. Meglátod, minden áramlani fog az életedbe. Megléptem. Azt csinálom, és olyan igaz szeretettel és szenvedéllyel, amit szavakkal leírni nehéz lenne. Ennél nagyobb boldogságforrást nehéz lenne elképzelni!”
life.hu
Csak pozitívan…
2014 július 5. | Szerző: Nász Ildikó
Amikor találkozok emberekkel és elkezdünk beszélgetni általában sok infót cserélünk… Van egy bácsi, ott lakik nem messze a munkahelytől. sok nyarat megélt már, és leült kicsit pihenni. Engem nem untatnak az öregek,hiszen tőlük is jönnek okos és hasznos gondolatok. Mesélt arról, hogy milyen világban élünk. Majd egy éles váltással megkérdezte, hogy vannak-e boldog emberek itt? Én pedig azt feleltem, hogy igen vannak boldog emberek. Gondolom a befásult, panaszkodós mondatot várta, mert még jobban kikerekedett eme mondatomra a szeme… Majd megkérdezte, hogy mi a boldogság? Számomra a boldogság ott benn lakozik ( ütögettem meg kicsi szívem tájékát…) szívtájékon lakozhat, sok kis ér fut bele, egész nap zakatol, dübörög és dolgozik, de ha figyelünk rá, akkor nyomja a sok pozitív energiát kifelé.
Amikor az ember gyereke sorozatosan kapja a figyelmeztetéseket, majd történik valami nagyon drasztikus az életével, életében, akkor végre megáll és elgondolkodik.Persze ebben a nagyon felgyorsult, rohanó világban, kellenek a nagyon ütős drasztikus figyelmeztetések, mert a kicsik mellett simán elballagunk, és legyintünk…. Pedig ott vannak, mint egy árnyék, követnek, próbálna szerencsétlen figyelmeztetni,hogy héééé itt van valami, meg kellene állni, mert ha nem, akkkor irgumburgum lesz ne mulass……… mi pedig megyünk és jön a csatt….majd leroskadunk,mert akkor már a földre kényszerít és végre elgondkolkodunk.
Vannak különböző krízisek az életünkben…Korábban írtam már arról a pár szegmensről,melyekre figyelnünk kell, de most gyorsan átfutok rajta….
1. ÉN…. Én vagyok a középpontban, az életem, a tetteim, a vágyaim, a céljaim, a viselkedésem…. Meg kell próbálnom jó emberként élnem, olyan dolgokat csinálni, melyek jó érzéssel töltenek el, mert akkor fogom jól érezni magam a bőrömben. Van egy srác, most érettségizett, azt mondta, mindegy, csak görbüljön…igen, elég überciki elhasalni egy érettségin…de hova tovább? merre? egy országnak szüksége van szakemberekre, értelmiségiekre, de rajtunk múlik, hogy hogyan alakítjuk későbbi életünket. Magunknak tanulunk, azook leszünk, amit az iskolában elkezdünk felépíteni. Hiszen ez hat majd a munkakeresésben a legjobban. Érdekesen szemlélem gyermekeim megnyilvánulásait. Lányom hercegnő lesz, ha nagy lesz 🙂 Hát igen, most még belefér,nem döntöm le ezt az álmot, tegnap is felöltözött hercegnősbe…. Fiam traktorosból váltott rendőrbe,de sejtem, hogy még lesznek változások. Vannak millió kérdések, ismerik a világ egy szeletét, de ahogy tágul a tudat, úgy lesznek újabb ötletek… Mi a célom? Számomra maradhat hercegnő vagy rendőr, de a célom az, hogy boldog legyen…. és ezt mindig elmondom nekik. Legyél hercegnő, ha téged az tölt el boldogsággal, vagy rendőr.
Váltani sosincs késő. Találhatunk újabb érdeklődési kört, de ha az boldogsággal tölt el, akkor hajrá, csináljuk. Bele kell vágni, merni kell lépni. Sokat gondolkodtam, ezen az egész blog dolgon is.De miért?Hát igazából nincs korrekt válaszom. Aztán egyik nap volt egy beszélgetésem…. Egy fiatal nő, aki kb. két éve álmodott valamit, majd elkezdte felépíteni ezt az álmot…. Most újabb turning point, azaz fordulóponthoz érkezett. Nálam ezek a beszélgetések időt kérnek arra, hogy átgondoljam, ízllgessem, alszok rá, leülepszik stb….olyan lassú víz partot mos hatás, de a csattanó így lesz ütős…de lényeg a lényeg, arra jutottam, hogy tudok lépni, el kell kezdenem,kimozdulni,mert képes vagyok rá. Persze nem fog mindenkinek tetszeni,de ha már egy embernek használ, tudok vele segíteni, hát ezért…. Szóval ezért olvashatod most ezeket a sorokat. Aztán azért, mert jönnek visszajelzések, hogy jók az írásaim. Sírós-nevetős, de amellett elgondolkodtató….nos igen…valami ilyesmi miatt kezdtem el.
2. Párkapcsolat… erről is írtam már pár bejegyzést. DE vannak helyzetek,amikor váltani kell, mert rájövünk, hogy a nagyő mégsem elég nagy Ő. Váltani egy kapcsolatban nem könnyű. Mert valami miatt anno összeakadtunk, egymásba bonyolódtunk, aztán az évek, helyzetek hozzák a változást, ami rombolhatja a kapcsolatot, és talán a végét is jelentheti. Ha már azt érzem, hogy végképp nem tud működni,akkor kell váltani, kilépni. Fájni fog, beleszakadsz,de arra kell gondolni, hogy lépek azért, hogy jobbat találjak.
Minél tovább húzzuk, annál tovább maradunk a rosszban, egy negatív kapcsolatban. Nálam az volt a jelzés, amikor egyik nap, arra jöttem rá, hogy mi nem nevetünk…olyan semleges volt az egész. Ok, ott voltak az ikrek, én,aki alig aludt, fáradt volt, de nem kaptam meg a páromtól azt a pluszt ,ami képes lett volna feltölteni lelkileg, majd ezt továbbadni neki…. érted miről beszélek? Ismerős? Na igen, ezen is át lehetett volna lendülni, idővel, de én arra jutottam, hogy több van mögötte, ami már jobb nem lesz,csak még rosszabb. Tehát egy nagyon fájdalmas döntés született. Ami nagyon kétesélyes, hiszen vagy jó vagy még rosszabb lesz….és csak az idő tudja majd igazolni, hogy merre billent a döntés nyelve…Esetemben a jobb irányba. Nem azt mondom, hogy ha megromlott valami, akkor azonnal lépni kell, és másikat keresni…meg kell beszélni, tenni kell érte,de ha sorozatosan a rossz felé halad, akkor igenis dönteni kell, és lépni. Tovább, hogy megkapd a jót.
3. Egzisztencia, munkahely. ….Könnyű azt mondani, hogy ,ha nem érzed jól magad a munkahelyen, menj és keress másikat…de amúgy másképp nem megy. Nem fog változni,ha nem változtatsz rajta. Egyik ismerősömnél hónapokig érlelődött ez a döntés, mert érezte, hogy másik helyet kell keresnie. Elkezdett nézelődni,keresgélni,majd nemrég írt, hogy kilépett,az utolsó előtti pillanatban, és bár másik állást nem talált, talán keres egy tanfolyamot…. Nekem is van egy tervem…amit jó lenne megvalósítani,de a fix és jó munkahelyem még nem adom fel érte, pedig tudom, hogy vagy az egyik vagy a másik,de egy fenékkel két lovat szitu….csak elég grandiózus terv, amin még finomítok, és ötletelek,de tudom, hogy ha itt lesz az ideje,akkor lépni fogok…..még nincs…..
Szóval lényeg a lényeg, a pozitív hozzáállás képes a pozitív változtatásokra.És tudjuk magunkról, hogy bele tudunk kényelmesedni az adott helyzetekbe, aztán rettenetesen tudunk félni, ha valami változás adódik,de hidd el, nem kell félni,mert csak azt veszítheted, hogy valami sokkal jobb dolog történhet veled. Szerintem az már félsiker, ha felismered, hogy lépni kell, életed bármely területét érinti,de meg kell találni a jobb utat. Ne akard egyszerre és rögtön. Apró lépésekkel kell haladni…Vagyis nem kell, és nem akarom….hanem szeretném a változást. Lehet meditálni reggel…kicsit kitisztítani a gondolatokat,mert a hullámok nem fogják átengedni,de ha elsimítod a hullámokat és szeretnéd a változást, szeretnél javítani, akkor már léptél egyet…. Aztán egyik kis lépést követi a másik, és a többi. Nem lesz egyszerű, hiszen jönnek a visszatartó tényezők…. A család, rokonság lebeszél, mert szerintük őrültség….ok, féltenek…DE ez a TE életed, neked kell döntened, neked kell érezned, hogy számodra mi a jó. A végeredmény fog igazolni, addig pedig erősnek kell lenni, és hinni….Hinni abban, hogy jó döntést hoztál. Én kiiktattam az újságot, és a tv-t is az életemből…semmi olyan élményt nem nyújt ami a pozitív felé vinne… És hónapok óta nincs semmi olyan hír a fejemben, hogy megölte,megerőszakolta, felgyújtotta stb….Nézd meg a híradót…miről szól? Számold meg a híreket, és nézd meg mennyi pozitív van benne?Ugye, hogy ugye? Aztán lecsökkentettem, elég drasztikusan az ismerőseim számát…Egy huszárvágással kitöröltem azokat, akik kavartak, akikkel alig beszéltem, vagy csak azt éreztem. Kizártam a külvilág nagy szeletét, hogy csak magamra tudjak koncentrálni, és tudjak pozitív maradni. Le kell fejteni a felesleges cullangot, hogy csak az értékes része maradjon.
Gondold át, mi az ami boldoggá tesz, mi az amit szeretnél, hogyan szeretnél élni.
Hamarosan folytatom, ha van kérdésed, írj bátran…elmélkedjünk együtt….. A te életed hol rekedt meg? Melyik területet kellene erősíteni?
Más tollából,de a témához kapcsolódóan pár hasonló gondolat…..
http://www.szabadonebredok.hu/10-pozitiv-gondolat-arrol-hogyan-elj-igazan-teljes-es-boldog-eletet/
Self management, azaz gondoskodj magadról
2014 július 3. | Szerző: Nász Ildikó
Amikor ma reggel ébredtem még esett az eső…. aztán kimentem az udvarra és vettem pár mély lélegzetet és behunytam a szemem, csak a légzésekre figyeltem…ettől kitisztult az agyam…vagyis nincs semmi gondolat a fejemben,ami számomra azért fontos, hogy át tudom gondolni a napomat….majd beengedtem pár kérdést,amire választ szeretnék majd kapni. Ez egy rövid meditációs gyakorlat,amit te is kipróbálhatsz. Az eső utáni tiszta levegő, a madarak csicsergése nagyon jó állapot. Lélegezz és összpontosíts a légzésedre, ettől kitakarítod a gondolatokat…nem sikerül rögtön,hiszen ezt is gyakorolni kell…..de ha már eljutsz addig, hogy csak a légzésed hallod,fogalmazz meg egy kérdést. Határozott kérdés kell legyen.Magadról,családról,munkával kapcsolatosan bármiről. Hidd el, lesz válasz…na nem most,de érkezni fog.
Az iskolában nagyon sok dolgot megtanulunk, nagyon sok tantárgy ,nagyon sok téma. Amikor egyik ismerősömmel beszélgettünk arról, hogy mégis az ÉLET nevű tantárgy hol is szerepel vagy hol is kellene szerepet kapnia, arra jutottam, hogy ez bizony a szülők feladata. Megtanítani a gyermekeiknek, hogy miről is szól az élet. Mik a szabályok, hogyan tud majd boldogulni bizonyos helyzetekben, Ami valljuk be nem is olyan könnyű, hiszen egy csomó külső tényező hat ránk. És ebben a nagyon kusza világban, mit is kellene továbbadni? Hogyan lehetnénk képesek arra, hogy ne a bort iszik,de vizet prédikál eszme hasson, hanem valóban olyan maradandó értéket adjunk, mellyel nyugodtan indulhatnak neki az élet nevű játékban. Mert valóban játék? Vagy horror? Esetleg komédia? Nos igen…. Ahhoz, hogy élhető legyen, el kell jutnunk egy olyan szintre,ahol le kell dobni a felesleges, negatív cullangokat… Vannak ebben áldozatok, hiszen néha kellemes és kényelmes dolgokról kell lemondanunk. Aztán idővel rájövünk, hogy nem is hoztunk olyan nagy áldozatot, és egyfajta édes teher, amit cipelünk.
Nagyon sok dolgon változtattam az évek során, jöttek pofonok, melyek a földbe döngöltek, jöttek kapcsolatok, melyek az égig repítettek,de az arany középutat megtalálni egyedül nem könnyű. Ilyenkor kell a life coach, aki segít.Aki mankó lesz egy időre. Egy olyan mankó,aki támpontot ad.Lehetőségeket vázol. Akivel lehet meetingelni, ötletelni és rátalálni a helyes útra. Bár én mindig azt mondom, hogy ha már tudod, hogy változtatnod kell, olyan megoldás lesz,amire még álomodban sem gondolnál. Nem is gondolhatod, mert olyan segítőket fogsz kapni, melyek olyan jó irányba terelnek, hogy ezt az utat még nem láthatod…. de ha már elindultál, ott lesznek. Emberek, helyek, mondatok, melyek sodornak majd, egy jó irányba. Nem vagyok life coach, vagyis nem voltam ilyen irányú tanfolyamon,de olvastam pszichológiát, jogot, marketinget és egy csomó más dolgot, sok-sok könyvet, így szépen összeállt, hogy képes vagyok rá…. Képes arra, hogy emberek mellett mankó lehessek…. egy ember értékét nem a végzettsége mutatja, hanem a tettei. Az én ereimben mentőangyal vér folyik…bár kék vér jobb lenne 🙂 és nem az a célom, hogy súlyos összegekért adjam a segítséget. Nálam ez önzetlenül történik,mert hiszek abban, hogy vannak jó emberek, és az önzetlenség még nem halt ki.
Az elmúlt hetekben voltak jó beszélgetéseim, olyan emberekkel,akik váltottak, változtattak az életükön. Más, nagyon más irányba. És érdekes, egyben tanulságos látni, hogy évek múltával hova jutottak. Lelki béke….. Neked megvan? Megtaláltad? Szeretnéd? Miért? Mert, ha rendben vagy magaddal,akkor minden könnyebb lesz.Laza lesz az egész. DE ezt elérni, nagyon sok munka, kemény tanulás, sok áldozattal. Nem lesz csoda, itt nem arról szól, hogy valami csoda történik veled, hiszen a csoda te magad vagy. Egy egyedi,különleges személy. És megint nem az számít, hogy mit teszel le az asztalra, hanem az, hogy hogyan élsz, miket teszel, mert a középpont TE vagy. Ez nem egoizmus, legalábbis nem abban az értelemben véve. Felejtsd el, hogy bárkinek meg akarj felelni…. ennyi embernek képtelenség. Ezért foglalkozz csak magaddal, self management, vagyis gondoskodás magadról. Mert, ha tudod, ki vagy,mire vagy képes, mik a határaid,mi a célod, mit szeretnél elérni, mit teszel ezért….akkor ott lesz egy olyan belső állapot, amitől tud haladni…..és jó irányba.
Amennyiben érdekel, adj időt magadnak, gondolkodni. Rohanó világban élünk-szoktuk mondani…elrohanunk az élet mellett, vagy átrohanunk az életen.DE miért is? Hiszen ez az egy életünk van,nincs több lehetőség. Nem kell, hogy mindig minden elsőre sikerüljön. Jönnek a feladatok, kihívások, és mindaddig visszatérnek, míg tudásunk legjavát bele nem adva, nem teljesítjük.
Ugye, hogy van benne igazság?
Szeretem az idézeteket, hiszen jól megfogalmaz bizonyos gondolatokat. Amikor a gyerekkel mesét nézek, már ott jönnek a pozitív erősítések…képes vagy rá, meg tudod csinálni, kitartás és sorolhatnám…Néha érdemes mesét nézni. Más perspektíva, más szemszög…Gyerekeknek szól,de felnőttek írják….néha ezért a felnőtt többet tanulhat belőle,mint amit a gyerek megért még. Hiszen a gyerek nem buta,csak butaságot csinált. Akkor is szeretem, ha rossz, hiszen csak a figyelmemért küzd….Olyan egyszerűen és tisztán látnak…olyan jó a gyermeki naivitás tisztasága, romlatlansága…. de kineveljük magunkból, mert jönnek a külső ingerek…. kár érte…. nagy veszteség ez….. persze,miután gyermek születik, pár évre vissza lehet térni ebbe az állapotba….néha csak ülök és hallgatom őket….ezt az állapotot, édesek….de több annál….jó lecke….
Megvan mindennek az ideje az életünkben…Hiába szeretnéd sürgetni, csak akkor fog megtörténni,amikor már teljesen készen állsz rá. Meg kell tanulnod türelmesnek lenni,és közben apró lépésekkel a célra összpontosítani. Ne hidd, hogy időhúzás! A pillanat kivárása mindez.Azért, hogy akkor érkezzen,amikor már ott a helye az életedben.
Álmodd meg…… mi az,amit szeretnél elérni. Gondold át a lehetőségeid. Ne tedd függővé más emberektől, anyagiaktól. Ne mondd, hogy erre én képtelen vagyok… Higgy magadban…hinned kell abban, hogy meg tudod csinálni.
Tegyél érte…. Ülj le és szánj időt arra, hogy alaposan átgondolod. Valóban jó- az ötlet…hogyan lehet megoldani ezt a feladatot…Mert ezek nem problémák, hanem megoldandó feladatok. Miért tudod megcsinálni? Jártál iskolába, megtanultad a leckét, lett munkahelyed, megálltad a helyed…van családod… tehát KÉPES vagy rá…. ha szeretnéd….
Váltsd valóra…….Gondold végig mennyi ideje fetrengsz az önsajnálatban…Ébredj fel és változtass…Nem várhatod, hogy máról holnapra megoldódjon,de hidd, hogy eljön annak is az ideje.Napról-napra minden egyes lépéseddel közelebb kerülhetsz hozzá
Hamarosan folytatom, addig is jó elmélkedést…….
Angyalszárny és ami mögötte van…
2014 július 3. | Szerző: Nász Ildikó
Mostanában nem írtam,de igazából azért,mert túl sok volt a gondolat, és annyira cikáztak, több sávon, hogy rendezgetnem kellett. Amikor megemlítettem egy ismerősömnek, hogy több lett a mentoráltam, és ez lelkileg elég fárasztó,azt mondta, hogy hosszú távon nem fogom bírni…. Van ebben valami, tudom…De azzal is tisztában vagyok, hogy kötelességem segíteni,mert képes vagyok rá. Ezért született ez a bejegyzés…mert szeretném összefoglalni, hogy mit is csinálok, mivel is foglalkozom.
Nemrég lehetőségem nyílt arra, hogy egy rendezvényen előadást tarthattam… Tudatos szülő, avagy egy ikres anyuka gondolatai címmel, dióhéjban több témát a felszínén megkaparva,de átadhattam pár gondolatot abból, ahogyan én élek, ahogyan az életünket alakítom. Akkor nézzük, hogy mik az alapfogalmak:
Life coach:
A coachingnak többféle definíciója létezik. A lényeg, hogy a coaching egy olyan módszer, amelynek során strukturált beszélgetéseken és gyakorlatokon (önismereti, kommunikációs, stb.) keresztül a coach afféle személyi edzőként segít kliensének abban, hogy az megoldjon egy adott problémát az életében. A coaching folyamat során mindig egy adott problémán dolgozunk. Többféle területen dolgoznak coachok, így tehát egy coach segíthet társkeresésben, munkahelyváltásnál, fogyókúrában, karriertervezésben és rengeteg egyéb probléma esetén. Nagyon fontos: a coach nem tanácsadó, a kliens maga találja meg a saját legjobb megoldását egy adott helyzetre. A coach tükröt tart neki a folyamat során, azáltal, hogy fejleszti az önismeretét és többféle oldalról világítja meg kliense számára az adott problémát. Mivel érzelmileg nem vonódik be (barátokhoz, családtagokhoz hasonlóan), ezért új perspektívákat tud kínálni. A szemléletformálás és szemléletváltás révén a kliens magától is megtalálja a kivezető utat. A coach nem pszichológus, ezért mentális, pszichológiai betegségek esetén nem lehet hozzá fordulni, mint ahogy egy futóedző sem tud törött lábat helyretenni.
Self management, azaz gondoskodj magaról:
Nemrég akadtam rá Prof. Dr. Bagdy Emőke videóira, amit ajánlok bárkinek, mivel hasznos dolgokról mesél… én most kiemelek pár gondolatát: a videó Pszichofitnesz címszó alatt keresendő, érdemes ezzel kezdeni….
Az akut stressz legyengíti immunrendszerünket. A nevetés, hahotázás, viccmesélés, még ha tudatos is, vitalitás generátorként működik, és ha gyakoroljuk, jobb kedélyállapotot eredményez. A nevetéssel, görcsös rángatózással kiengedjük az agresszív feszültséget testünkből, egyfajta lelki megküzdési mechanizmus, mely mindkét agyféltekét bekapcsolja.
A ritmus kutatások szerint a nagy ballisztikus mozgások, mint például a mély guggolás, karkörzések (bemelegítés típusú gyakorlatok) szabályos, egyenletes ritmusban végzett mozgások, kikapcsolják a test szorongás központját. Húsz perc elég a kedvező hatás eléréséhez. Bármilyen mozgásforma megfelelő. Kocogás, tempós séta, nordic walking, ami kedvünkre való.
3. Érints!
Szemkontaktus, érintés, puszi, ölelés, mosoly. Nem tulajdonítunk elég nagy jelentőséget ezeknek az apróságoknak. De most megfigyelhetjük szeretteinket, hogy kitaláljuk szeretetnyelvüket.
4. Segíts!
Ne várjuk el a pozitív változásokat, történéseket, először adjunk mi másoknak.
És most nézzétek meg a Pszichofitness előadásról készült videót, jól fogtok szórakozni!
- Állva kezünket ökölbe szorítjuk,
- majd teljes erőnkből megfeszítjük a bicepszet, és könyökünket a testünkhöz szorítjuk,
- ezután jönnek a láb izmai,
- végül felfelé emelkedünk kissé, és egy nagy sóhajjal kiengedjük a levegőt.
A kulcs abban rejlik, hogy akármennyire is feszült a test, még tudunk rajta feszíteni, hogy aztán teljesen ellazuljon.Tartósan kedvező változást úgy érhetünk el a relaxációval, ha rendszeresen gyakoroljuk. Agyunk akkor vési be a módszert, ha 28 napon át, megszakítás nélkül, ugyanabban az időpontban (+/- 1 óra) végezzük a gyakorlatokat.
Második lecke: Fordulópontok
2014 július 17. | Szerző: Nász Ildikó
Életünk során nagyon sok emberrel találkozunk.Mégis a sok ember közül alig pár lesz, aki megváltoztatja, változásra kényszerít minket.Igen… ez a változás néha jó vagy rossz irányba is történhet,de hatnak ránk. Maradnék a pozitív változásoknál. Bár kissé szomorú történettel kell kezdenem…. Egyik nap hallottam, hogy egyik ismerősöm hosszas betegség után meghalt. Engem eléggé megrázott a dolog, mivel kb. két évvel korábban halt meg a testvére, akinek a lányát magukhoz vették… Nos sok az értelmetlen dolog ebben az életben,de az, hogy egy kislány, akit annyira várt az anyukája. Volt egy rosszul sikerült házassága, két fiú után kapott egy kislányt, akit egyedül kellett nevelnie…. Adatott pár év boldogság, majd el kellett távoznia…pedig még lett volna feladata bőven. Egy kislány, akinek az anyukája jelentett mindent ezen a világon,majd ezt a személyt kellett elveszítenie. Kapott egy másik családot, megtapasztalhatta milyen egy férfi a háznál, szerette a férfit, hiszen neki sosem volt apukája, majd megszerette a nőt, akit most szintén elveszített… Több ez, mint szomorú.Egy ilyen teherrel indulni az életben.Ennyire fiatalon ennyi szenvedés miért jut egy ilyen fiatal léleknek? Csak remélni tudom, hogy majd az élet kárpótolja és ez a törékeny lélek jó úton tud majd haladni, szerető emberek között. Volt alkalmam pár nap múlva részvétet kívánni a férjnek…. aki megörten, nyugtatókkal képes lenni, ami érthető, hiszen tudták, hogy be fog következni,de erre sosem lehet felkészülni. Ott voltak mellette, foghatta a kezét, még az utolsó pillanatig….szépen, nyugodtan mehetett el…. De hogy mekkora űrt hagyott maga után, azt még nem érzi,de már tudja, hogy az a sok év, amit együtt tölthettek…Voltak veszekedések, viták, sok-sok jó és szép dolog,de az, hogy már nincs ott a másik…Amikor rá kell jönnünk, hogy mennyit is jelentett az a másik,amikor csak a puszta jelenlétével nyugalmat árasztott, minden a helyén volt….Nem csak a hiánya, hanem a magával vitt “tudás” is hiányzik…. Mert valóban nem becsüljük azt, amink van…És nem a nagy ház, nagy autó, nagy dolgok…tárgyakra kell gondolni,hanem ami belül van…. Ott a család, olyan, amilyen,de a vérünk… És mondod-e eleget, hogy szeretlek? Mondod-e , hogy köszönöm, hogy vagy nekem? Érezteted-e hogy mennyire fontos számodra? Ugye, hogy ugye? Majd jön egy nap….elveszíted, és rájössz, hogy többet kellett volna szeretni, élni, mondani, mellette lenni…. olvastam egy nagyon jó kis összefoglalót, jöjjön az,majd folytatom….
Gabriel Garciá Márquez búcsulevele
Amikor megtudta, hogy súlyos rákbetegséggel kell szembenéznie, az alábbi gyönyörű levelet írta.
Búcsúlevél.
Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám.
Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.
Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.
Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.
A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!
Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek… Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni anélkül, hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz.
Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, “szeretlek”, és nem tenném hozzá ostobán, hogy “hiszen tudod”.
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, “sajnálom”, “bocsáss meg”, “kérlek”, “köszönöm” és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.
Küldd el ezt annak, akinek akarod.
Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap. És ha nem teszed meg, az sem érdekes.
Ez az a pillanat.
Szóval a lényeg az, hogy akkor ült le és írta ezt, amikor megtudta, hogy baj van….nagy baj…… Így vagyunk ezzel mi is, gyarló emberek…Mindaddig míg nem történik valami nagyon nagy baj, megyünk, rohanunk, feszülünk…. Ok, nem a semmiért, hiszen vannak számlák, kiadások, gyerekek, család stb…. DE amikor vége lesz…. nem ezekre gondolunk…Példa ez a levél… Nem élhetjük úgy a mindennapokat,mintha az az utolsó lenne,de azért kell változtatnunk, mert bármikor véget érhet.Hagyunk hiányt magunk után,de rajtunk múlik, hogy mekkorát. Ha megnézem a gazdag (és valóban fullgazdag) embereket én azt látom, hogy nagyon üres az életük, sivár, pedig nagy gazdagság veszi őket körbe.Hiszen nincsenek IGAZ barátok mellettük, unalmas, kötelező eseményeken kell részt venniük, van ugyan nagyon nagy és nagyon drága autója,de a ház és munkahely között ingázik…. Irigylésre méltó? Mindenki szeretné kipróbálni ezt az életet….Emlékszel az Elvált Nők Klubja filmre? Hogyan is kezdődött? Adott egy nő….gazdag…fullgazdag… milliós bundában, milliós ékszerekkel, elsírt sminkben, kőrészegen….öngyilkos lesz….Miért is? Mert nem azt az életet kapta,amit elképzelt magának. a férje állandóan dolgozik, fiatal szeretőket tart. Kap egy bankkártyát, de a lelke üres marad…. Van külcsín,de nincs tartalom….
Változtatni sosem késő.Minden nappal csak veszítesz…sokat. Azért kell megtalálni azt a pontot, azt a vonalat,amin tovább szeretnél haladni. Ehhez is időre van szükség,de minden egyes lépéseddel abba az új irányba tudsz haladni. És ez nagyon jó. Vannak napok, amikor szürke vagy fekete,de szépen lassan, sok türelemmel képes leszel változtatni.
Szeretném, ha boldog lennél……. Szép kis mondat…. Képes vagy rá? Most boldog vagy? Mennyire? Igen, tudom…az a lottó ötös hiányzik…. de hidd el, apró dolgok is hozzá tudnak járulni a boldogságodhoz. Engedd el a nagy dolgok hajszolását, mert csak beledöglesz és kiégsz…és még csak boldog sem leszel tőle,miután megszerzed….Ereszkedj lejjebb…engedd lejjebb a szemed, és megannyi csodában lesz részed. Olyan csodákban,mely boldogsággal tölt fel.
Az élet mindenféle földet hány ránk. A gödörből való kijutásra egyetlen megoldás az, ha megrázzuk magunkat, és egy lépést teszünk fölfelé. Minden egyes problémánk olyan, mint egy lépcsőfok a szabadság felé. Csak tőlünk függ, hogy arra használjuk-e!
Mabel Katz
Soha nem vagy egyedül. Mindig fogják a kezed. Mindössze annyi a dolgod, hogy kinyújtsd.
Amennyiben megtetted, hogy megírtad a listádat,akkor már tettél egy lépést a változás felé…. Jó úton haladsz. Majd, ha folytatod azzal, hogy próbálod kiiktatni a negatív dolgokat az életedből, akkor ez már egy újabb lépés… A következő lépésnek az kellene, hogy csinálsz egy listát.Azokról a célokról, tervekről, lehetőségekről, amelyeket még szeretnél átélni,megélni, tapasztalni…. Csak kezdd el írni….Aztán rendezd nehézségi fok szerint. A lehető legkönnyebben elérhetővel kezdd, hiszen, egy kisebb akadály legyőzése sikerélményt ad, és erőt a folytatáshoz. Ezt a listát ki is tűzheted…nálam a hűtő ilyen..vannak rajta mindenfélék. Naponta többször kanyarodok arra, így akaratlanul is ránézek…mintegy emlékeztető, hogy tudd mi a cél…. Ami még nagyon fontos, hogy el kell dobnod a pesszimizmusod. Én örök optimista vagyok… Tehát nem azt mondom, hogy a francba esik az eső…Miért? Kell az eső a földnek, és kell az eső a lelkemnek is, hiszen az eső utáni illat az valami nagyon különleges tud lenni.Meg kell látni mindennek a jó oldalát…Addig kell keresni, míg nem vagy képes erre.Ez a pozitív hozzáállás.Ettől tudsz változni, ettől leszek jobb, és ez fog boldogsággal eltölteni. Amikor eldobod a pesszimizmusod, és úgy tekintesz magadra, mint aki félisten…. aki előtt nincs legyőzhetetlen akadály, mindenre képes.Tudod az a jó az álmokban, hogy ott minden lehetséges.Lehetsz Superman vagy Zeusz vagy akárki , lényeg, hogy nincs lehetetlen. Erre kell gondolni, meg tudod csinálni, képes vagy rá. Akkor sikerülni fog, mert olyan segítségek jönnek, amik könnyedén elgördítik az utadból az akadályokat.
Oldal ajánlása emailben
X