Első lecke- tudatosság, elmélkedés

2014 július 15. | Szerző: Nász Ildikó |

Amint azt teszed, amit szeretsz, boldog leszel. A megfelelő helyen a megfelelő időben fogod találni magad, és a többiek képesek lesznek ugyanerre.
Rájössz arra, hogy a 100 százalékos felelősség a legkönnyebb út a békéhez, a boldogsághoz, a szeretethez, a jóléthez és a sikerhez……  Mabel Katz

 

 

Érezted már úgy, hogy ott vannak a gondolatok a fejedben, de elkergeted őket? Pedig állandóan vissza- visszatérnek, és csak annyi lenne, hogy leülsz, időt adsz neki és alaposan végiggondolod…. Amikor álmatlanul forgolódsz, vagy ideges vagy, feszült… nem találod a helyed….Szóval amikor valami rohadtul nem oké…érzed, mert érezteti veled. Akkor mi  a  büdös francért nem gondolod végig? Mire vársz? Majd jön a nagyobb pofon, ami majd a földre is kényszerít, mész majd, mint maszlagos hal a kosárnak…. ÁLLJ MEG, NE SIESS, NE ROHANJ….  Pótolható vagy, csak egy ember vagy 🙂  A világnak csak egy ember vagy,de valakinek a világ TE vagy.

Elmesélek valamit…Mivel nagyon sok emberrel találkozom, beszélgetünk, meetingelünk…olyan önkéntelen meetingek ezek…DE én imádom. Figyeld meg, hogy kikkel vagy körül véve,mert jönnek ám jó emberek, segítő emberek. Honnan is éreznéd, hiszen csak mész, gázolsz át az életen…és nem veszed észre a lényeget. A lényeget, melyet úgy is nevezhetnénk, hogy csoda.Hiszen minden nap tartogat minimum egy csodát… Nem hiszed el? Miért hinnéd? Hozzá vagyunk szokva a grandiózus csodákhoz…mit nekünk mindennapi apró édes kis örömforrások…. Pedig tegnap két icipici sündisznó gyereket láttam…. olyan cukik voltak… Érted? Ennyi elég. Mert mosolyogtam, és nem sajnáltam 3-4 percet szánni arra, hogy nézzem őket, ahogyan araszolnak. Így siklunk el nagyon sok minden mellett…. Mert elég a felhőtlen ég, mikor úszásoktatásra vinném a gyereket…. vagy a madarak éneke, reggel a kávém mellé…. vagy csak mosolyogva köszönni egy ismerősnek….

Szóval a történet. Van egy házaspár, akik pár éve már úgy döntöttek, hogy kipróbálják magukat a nyüzsgő pesti élet után vidéken…nagyon vidéken…. mondjuk úgy: tanyát vettek… Mert szerették a lovakat… majd lett más állat, más életforma… Majd lett egy elvonulás, ahol megtisztították az elméjüket. Lényeg a lényeg, hogy valóban olyan világban élünk, ahol vannak jogaink,bár nagyon élni nem tudunk vele, de nekem tetszik az, hogy nem nézik hülyének a gyerekem, ha hercegnős ruhában van kedve eljönni vásárolni… tiarával, naná…  A kérdés számomra mindig az, hogy most a jelenben oké….de mi lesz később? Mit tudok én ebből átadni?Továbbadni? Tudom-e a gyerekem felé is ezt adni, mikor szabadság ide vagy oda vagy amoda, de ott a kis ovis, vagy iskolás közösség, a monster high őrület és a többi, szezonális, marketing dili….egy bolond százat csinál…. nos ez így is van, de én nem szeretnék beállni ebbe a sorba…Miért? Épp eleget meneteltem, erőltetetten,hiszen már akkor is éreztem, hogy más vagyok, több van ennél bennem, hogy kilógok a sorból. DE a történetük ott folytatódik, hogy x ideig élnek “elvonultan” egy zárt közösségben. Persze jönnek-mennek képben vannak a “kinti” világ dolgaival,de a gondolkodásuk már más irányba mutat. Éreztem egy gyenge nyomást a beszélgetés alatt, azt az invitáló érzést, gyere,gyerek nem akadály, elmélkedünk stb….Pfffffff én ebben nagyon nem vagyok jó. Elmélkedek én épp eleget a saját világomban…. Bár 1-2 hét vagy hónap néha jól tudna esni a szerkezetemnek…főleg egy kis nappali festés után,na de hagyjuk…. Szóval jókat beszélgettünk, és sok infó birtokába is jutottam, de számomra  a fő kérdés az volt, hogy majd ha ennek az elvonulásnak vége lesz, akkor hovamerre tovább? Még nem tudják….Ok, hogy éljünk a jelenben, meg hasonlók….De akkor mi is volt ez a sok hónap tanulás…. na mindegy, hiszen olyan még nem volt, hogy valahogyan ne lett volna….és nem fogják csak úgy az utcára kirakni őket…. Maga a tanulás és az egész folyamat jó? dolog…Jó, annak, akit ez a rész érdekel…Nálam a vallás nem játszik…imádkozok néha különféle istenségekhez….Egyik kedvencem az odaégettedények istene 🙂 állandóan kibabrál velem…. de már tudom sós víz, forral, súrol…és kész 🙂

Vannak szavak, mondatok, melyek egyszer megjelennek…..olvasok egy könyvet, és ott van benne pár mondat….majd találok egy cikket, és ott is ugyanazzal találkozom…..vagy egy beszélgetés során szintén elhangzik….érdekes?
nem…ezek a jelek,amiket észre kell venni…. ezek válaszok, azokra a kérdésekre, melyeket keresünk…. elmehetünk mellettük,de úgyis visszatérnek.mindaddig, míg észre nem vesszük.
nehéz változtatni?
szerintem egyáltalán nem nehéz. csak el kell dönteni, hogy irányt szeretnél váltani. és akkor szépen, lassan, apránként,de el kell indulni.
meddig haladtál rossz irányba? nem várhatod, hogy akkor holnaptól jobb lesz….de tehetsz azért, hogy jobb lehessen.

Szóval a tudatosság…Egyre többször találkoztam ezzel a szóval…Nálam az arany középút bír hasonló tartammal…. Mi ez a tudatosság? Ki is ő és mi a célja? Megéltem jó pár nyarat, így van már egy kis tapasztalat a tarsolyomban.Vannak gyerekkori emlékeim a szürke hétköznapokból. Valamint itt vagyok 2014 júliusában, és, ha összegeznem kellene ez az egész egy nagy rakás kaki. Mindened meglehet,de semmit nem kapsz meg. Mindent elérhetsz,de mégsem leszel boldog. Mindenre képes vagy,de már 3 lépés után feladod. Minden előtted, de te mégsem tudod merre is indulj. Tele vagyunk lehetőségekkel,de mégsem tudjuk kihasználni. Miért? Mert annyi az infó, hogy elveszünk benne. Annyi minden zúdul ránk, hogy egyedül képtelenek vagyunk eldönteni, hogy merre kellene indulni. Mástól várjuk a támogatást.

Persze ebben is rengeteg a lehetőség. És megint csak nem kell nagyon nagy dolgokra gondolni.

Én azzal kezdeném, hogy szánnék az egészre időt…NE kérdezd meg, hogy mennyit….. nem az számít. Ülj le, és hagyd, hogy jöjjenek a kusza gondolatok…Annyi minden foglalkoztat, hogy engedj utat nekik. Gondold végig, akár a gyerekkorodtól kezdve, hogy milyen volt, hogy volt, kik vettek körül, mik voltak az álmaid stb…. Majd az iskola, munka, párkapcsolat is jöhet….Egy kis időutazás. Nem lesz minden állomás hepiend, vagy talán szomorú is lehet…sírhatsz nyugodtan…nem látja senki. Majd gondolkodj el azon, hogy elérted-e, megvalósítottad-e amiket anno álmodtál? Van olyan dolog, amit még szeretnél látni, érezni, tapasztalni? És mi tart vissza? …. Rossz válasz….ez KIFOGÁS  …….. Gondol végig, mi kellene ahhoz, hogy elérhesd, hogy megvalósulhasson? Bakancslista…ismered? Én idén írtam egy másikat 🙂 10 pont….amit még ebben az életben szeretnék… Te megírtad már? Nem? Nem? Miért nem? Na vegyél elő pennát és karcolj egy tízes listát…. Gondolkodós lesz, nyugi,de van időm….. Nálam elfogyott pár papír, mire a végleges megszületett…de érdemes…. itt van mellettem…közel…néha átolvasom…. és tudom, hogy mi az út….Merre szeretnék haladni 🙂

Szóval számomra a tudatosság azt jelenti, hogy lehámoztam a felesleges, rossz dolgokat az életemben… Olyan tisztító kúra szerűségnek is nevezhetjük… Kikapcsoltam a TV-t…hiszen elbutít és semmi plusz, hasznos információt nem kapok… na jó van kábeltévé,de a mese miatt és a lakberendezős csatornák miatt….Nincs újság sem….ezen okok miatt…Miért legyek kíváncsi arra, hogy megölte,megerőszakolta, leütötte,megverte… csupa negatív dolog…. szóval első lépésben leültél kicsit elmélkedni, meditálni, gondolkodni…. átgondoltad a múltad….Ja igen…azért, ha vannak emberek, akik bántottak, vagy te bántottad meg, itt ez most egy jó alkalom arra, hogy tisztázd magadban…. Múlt…elmúlt,de nyomot hagyott…Gondolj arra, hogy nem tartanál itt, ha ezek nem így történnek….kijavítani nem lehet,de tovább kell lépni. Engedd el a negatív dolgokat. Minden téren. Nincs rá szükséged, mert nem előre visz, csak hátráltat. Engedd el, hagyd menni……. Vegyél pár nagy levegőt és söpörd ki őket…..Menjetek és hagyjatok új életet kezdeni…. Nincs szükségem a negatív gondolatokra. Csak pozitívan fogok létezni. Köszönöm.Szeretlek……

Csak pozitívan…

Ez egy előző bejegyzés, a pozitív hozzáállásról 🙂

Na szóval, tudatosság…. Ez egy hosszú folyamat első lépése…. De most ennyi a lecke….Ülj le, gondolkodj kicsit, írj bakancs listát, és engedd el a negatív  dolgokat…. hamarosan folytatom

Addig is jó elmélkedést