Méltó ellenfelek, könyörtelen szeretők

2015 május 26. | Szerző: Nász Ildikó |

 

Jó kis cím? Talán a téma boncolgatása is jó lesz, de legalábbis nagyon aktuális. Vannak olyan társadalmi események ,amelyeken illik emgjelennem, és alapvetően nem a sarokban ülő ásványvizét kortyolgató típus vagyok. Jövök-megyek beszélgetek, és általában érdekes megfigyelni, hogy kinél mi a téma, vagy mi dobódik fel… esetleg milyen irányba megy el egy megkezdett beszélgetés. A fotóssal és videóssal tartottunk egy lehelletnyi szünetet, nálam is volt fényképező,enyém csak kis amatőr szerkezet,de érdeklődtem a profitól pár trükk iránt, de abban sajnos ő sem tudott segíteni, hogy két gyereket egyszerre tudjak profin beállítani. Viszont elindult egy érdekes beszélgetés. Elöljáróban annyit, hogy a Csernus könyve tényleg jó. Akkor is olvasd el, ha keresed a társad, akkor is, ha túl vagy a szakításon. Olvasd el a Nőt és a Férfit is… én utóbbival kezdtem, női létem nagyjából ismerem,legalábbis elég régóta próbálkozom vele, de azért arra is sort fogok keríteni,hiszen a szakmai szem másképp lát. Szóval adott egy alap típus,akik olyan világban élnek, hogy élvezik az életet,amivel ugye nincs is gond, hiszen azért dolgozunk, hogy jólétet vegyünk.

Az egyik bökkenő a nagy számú válás,amikor X idő után döntenek úgy a párok, hogy mégsem boldogok egymással. A másik bökkenő,ami talán sokkal rosszabb a jövő születésire nézve, hogy a fiatalabb generáció sem akarja elkötelezni magát.

” Azt mondják, az ember életében csupán “egy” igaz szerelem van. Szerintem ez azonban nem igaz.Legalább négy van. először beleszeretünk a barátunkba, hogy megtanuljuk,milyen finom is a határvonal a barátság és a férfi-nő kapcsolat között. Aztán beleszeretünk az ellenségünkbe, hogy rájöjjünk, az ellentétek csupán vonzzák egymást,de élni nem tudunk együtt. Aztán beleszeretünk a tökéletesbe, hogy egy életre megtanuljuk: nem létezik tökéletes. S csak ezután leszünk boldogok valakivel, akit már címkék nélkül leszünk képesek szeretni. Csak úgy, önmagáért. Szalai Vivien”

 

Nos az idézet szépen leírja, vannak szakaszok az életünkben,amikor feszegetjük a határokat, próbálkozunk. Viszont azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon sok a szingli. Az igazi kényszer szingli, mert szeretne kapcsoaltot, szeretne családot, csak sosem a megfelelő partnert találja meg hozzá.Mondhatnánk, hogy rossze helyen van, rossz időben, de szerintem ez kamu. Itt az internet, társkereső hegyekkel.Amúgy meg, ha kell, hogy társad legyen és gyereked, lehetsz a föld bármelyik pontján,mert,ha érkeznie kell, érkezni is fog. Nekem sem kellett elmennem másik országba, vagy másik kontinensre, itt, ebben a csendes kisvárosban ütköztünk egymásba 🙂

Kanyarodjunk vissza kicsit a címhez. Adott volt egy jó kis beszélgetés ebben a társkeresős témában, mivel kiderült, hogy a fotós is egyedül él, fiatalos, szeret bulizni, szórakozni a csajokkal, hiszen a lánya sem kicsi már,de valahogy a nagy Ő nem akar érkezni. Pedig ideje lenne már leengedni a horgonyt. A társkeresőn is sok a kamu pasi…Azok az igazi nőcsábászok,akik csak vadásznak,mert belül tele vannak kétségekkel, önértékelési zavarokkal. Tanultak, dolgoznak, egzisztenciát építettek, majd az asszony lelépett,kifosztotta,persze azért,mert apu nem tudja zárva tartani a sliccét stb…Ismerjük… Meg is van róla a véleményünk. Tudjuk, hogy veszélyes. A legveszélyesebb egyed, hiszen jön,lát és győz… Mi pedig megyünk utána,mint maszlagos hal a kosárnak. Hogyne mennénk, hiszen jó a marketingje, eladja magát, és nagyon tudja, hogy mit kell mondani.Ebben jó, csak ebben… Elveszi,amit akar,könyörtelenül.Élvezni akarja a vadászatot, de a lelkeddel nem foglalkozik. Hogy foglalkozna, hiszen az övé is sérült, nem is kicsit, ezzel kompenzál. Azt hiszi, hogy majd ettől jobban lesz, de utána csak az űr marad, és egy kis lelkiismeret furdalás, így újabb zsákmányt keres. Miért vonz minket, ha tudjuk, hogy csak sérülünk? miért nem tudunk NEM-et mondani? Mert azt hisszük, hogy Ő lehet Ő…..Hölgyeim, az ilyen pasi Soha, de SOHA nem lesz KAPCSOLAT. Velejéig romlott és alkalmatlan arra, hogy szeressen ,boldoggá tegyen.

Persze nem azt mondom, hogy hagyd ki…lépj bele… sétálj be a platform cipőben,alig anyag ruhában a kikészített csapdába,de utána ne sírj, ha széttépi a lelked apró atomjaira….. Ő ennyit akart.Ő irányít. HA hagyod. Mert az tagadhatatlan, hogy jó szeretők.A nőcsábász ebből él, ez a legnagyobb kincse, hogy udvarol, hízeleg, illúziót kelt…majd véget ér a varázslat.

 

Akkor reménytelenül bolyongunk és hiába keressük a társunk ezen a bolygón?

Ugyan dehogy… Csak meg kell érteni pár dolgot. A normális pasik,akik tudnak szeretni, hűségesnek lenni és boldoggá tenni. Millió közt számára nem egy leszel,hanem az egyetlen. Merd elhinni, hogy vannak ilyen pasik… Egyet én is egyengetek, hogy idővel ez a kategória lehessen,de Hölgyeim rá még várni kell 🙂